Egy megkésett gondolat lebeg
szemeim előtt ködzuhatagként,
mely elhomályosítja elmém
minden próbálkozását.
Fények villannak, nyikorgón csikorgó
szelek suhannak, majd árnyék
lebeg körbe - csendes, hangtalan -
S tudat nélkül hánykódó testek jönnek-mennek körbe.
Szenvedés.
Értelem? már rég nem értem,
vértócsában állok legyőzöttként.
C.Ch.M.
2011.júl.20.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése